A RENDŐRPULI TENYÉSZTÉSE!

Felhasznált irodalom:

Kiss Elek György állatvédelmi állatorvos százados
A SZOLGÁLATI KUTYÁK TENYÉSZTÉSE
Állatvédelmi Hatóság Határőrség 1951
(csak szolgálati használatra)

A valóság:

  Sajnos az évtizedeken át tartó küllemtenyésztés eddig is jónéhány dolgot törölt genetikai térképem használati értékeiből. Történhetett ez azért, mert a tenyésztés során a teljesítményt, munkát szinte egyáltalán nem vették figyelembe. Szelektív hatása egyedül azoknak a szélsőségeknek volt, amelyek már a tenyésztésben sem voltak megengedhetőek. Gondolok itt olyanokra, mikor a szuka, kan már annyira félszeg és gyáva, hogy mesterségesen sem képes fedeztetésre, mikor a Puli már annyira agresszív, hogy a szőrét sem engedi szétszedni, ápolni.

  Sok esetben viszont a tenyésztőkön van a hangsúly a tekintetben is, hogy egy-egy társamat túl agresszívnek, kezelhetetlennek minősítenek, holott nincs másról szó, mint az, hogy maga az ember nem ért a Puli vérmérsékletéhez, nem tud bánni a Pulival. Utalnék itt arra, hogy a kennel tartás, az úgynevezett vitrinben tartás a kiállítások miatt sokszor megváltozhatatlan nyomokat hagy a Puli viselkedésében, de ez nem örökletes, sokkal inkább az ember hibája. Ebben a fejezetben csak a tenyésztési, genetikai oldalról közelíteném meg a témát.

  Az évtizedes küllemtenyésztés legelső megemlítése nem véletlen. Sajnos a fajtám esetében emiatt korántsem beszélhetünk generációkon át tartó, teljesítmény orientált tenyésztésről. Az elmúlt évtizedek alatt szinte nem halmozódott fel tapasztalat. Nincsenek bizonyítottan jól dolgozó vérvonalak. Mert erre nemzedékről nemzedékre nem tenyésztettek. Sőt, még a kívánatos vérmérséklet terén is a vélemények megoszlanak. A Puli fajtának mai napig nincs akkreditált, azaz nemzetközileg elfogadott jellemábrázolása. A tenyésztés során nem működik vézenszűrő, tenyészszemléken nincs viselkedésteszt, vérmérsékleti követelménymérés.

  Nehéz dolga van annak, aki ebben a helyzetben munkára, képezhetőségre kíván tenyészteni….de nem lehetetlen.

A remény:

  Érdekes módon mégis kérlelhetetlenül előbukkannak olyan társaim, akik vonalszinten magukban hordozzák a lehetőségeket is. Ilyen az én vérvonalam is. Ezért mondtam, hogy a kiválasztásom tudatos volt. Gazdám ismerte édesapámat, annak temperamentumát és ismerte apai féltestvéremet is. Tetszett neki, amit jellemükben látott ezért kimondottan kereste véremmel a kapcsolatot.

  A használati tenyésztés klasszikus példája a jó munkaképességű szuka párosítása jó munkaképességű kannal. Méghozzá úgy, hogy a tenyésztés során a „jót jobbal” alapelv érvényesüljön. Éppen ezért elsősorban az utódok apjának kell kiemelkedően jó teljesítménnyel rendelkeznie….az anyán túlmenően, akit nála még dolgosabb, munkásabb kannal kívánnak fedeztetni.

  Gazdám szerette is volna engedelmes vizsgás Puliját, Ducit édesapámmal, Szellőháti Béres Bencével pároztatni. Sajnos a sors közbeszólt és a frigy nem jött létre. Ezért vételi szándékkal kereste fel édesanyámat, hogy közülünk válasszon magának tenyésztésre utódot édesapám Bence utolsó kölykeként.

  A klasszikus teljesítmény orientált tenyésztésre több példát is tudok mondani:

Őrző-védő Pulik fedeztetéséből nagyobb a remény őrző-védő Puli születésére. A már kölyökkorban tapasztalható jelekről a Rendőrpuli nevelése, kiválasztása fejezetekben esik szó. Felnőtt korban is, már a képzés kezdetén látszódik, hogy egy Puli miként viselkedik a segéddel.

Mikor mindkét szülő ilyen adottságokkal rendelkezik

Csaholó-Borzas Cimbi „Koppány”
Rasztari-Duci Angyal „Linda”

Akkor nagyobb a valószínűsége az utód jobb munkaképességének

Csikasz Arasz „Gerzson”
GERZSON JELLEMPRÓBA

Ez a klasszikus teljesítmény orientált tenyésztés egyik szemléltető példája. Mindkét szülő jó munkaképességű, mely tulajdonságukat fiuk is örökölt. Sajnos ma már erre ritkán van lehetőség, ritkán beszélhetünk ilyen tenyésztési lehetőségekről.

  Abból a szempontból szerencsénk van, hogy a belső tulajdonságok bizonyítottan kimondottan jól öröklődnek. Ezt több genetikával foglalkozó szakember dedikálta már. Gyakorlati szempontból van is erre számos példa, de erről majd később. Ha tehát a Puli, mint fajta belső értékeit kívánjuk megőrizni rendkívül nagy szükség van jó képességű tenyészegyedekre, olyanokra, akik nagy biztonsággal örökítik ezen tulajdonságukat utódjaikba. Első lépésként, a tenyésztési folyamatban elindulva elegendő, ha az egyik szülőnek nagy a használati értéke

Csaholó-Borzas Cimbi „Koppány"
Napfényvárosi-Csahos Duci

Utóduk apai tulajdonságokat örökölt

Rasztari-Duci Csipke

Ebben az esetben szintén mindkét szülő jó használati értékkel rendelkezik, hiszen az anya is engedelmes vizsgás, viszont nem apportos és nem őrző-védőzik. Elmondható, hogy a „jót jobbal” elv érvényesült, hiszen az apa előnyösebb, tenyésztő által kívánatosnak tartott tulajdonságok nemcsak öröklődtek a tenyésztett utódokba, hanem az anya jó használati értéke megmaradt, az apa tulajdonságai hozzájuk adódtak.

A Puli használati értéke, így az én teljesítményem is a legjobban utódellenőrzéssel mérhető le. Ez azt jelenti, hogy az elmondottak következtében a Puli vérmérsékletének, jellemének helyreállításához már nem elegendőek jó munkaképességű, jó vézenű egyedek, fontos az, hogy ezt a tulajdonságukat utódjaikba is nagy biztonsággal örökítsék!

Kölyökkoromban:

Kölykeim:
Rasztari-Duci Csipke

Csikasz Arasz „Gerzson”

  Meg kell említenem azt is, hogy egy fajta megfelelő vérmérséklete a tenyésztés fokmérője. Minél több az ideggyenge, hisztérikus, félős, agresszív egyed egy fajtában (pláne ha azok tenyésztésben is maradnak) annál nagyobb az adott fajta beltenyésztettsége is. Ezeket a tenyésztésből kiszűrni nagyon fontos feladat, nem utolsó sorban ezután következhet a tenyésztésben a viselkedés javítása. Javítani, fejleszteni, nemesíteni pedig csakis javító hatású tenyészegyedekkel lehet. Ha mindkét szülő félszeg, félős, gyáva, rettegő, akkor utódjaiból soha nem lesz, soha nem hasad ki kiegyensúlyozott, stabil, magabiztos, határozott, kellő dominanciával rendelkező, motiválható utód! Ez utóbbiak pedig a munkaképesség, használat és teljesítmény alapjai.

Ezeddig a jellem és használhatóság tenyésztéséről esett szó. Az anatómiai sajátosságok és azok tenyésztése a Rendőrpuli anatómia menüpontban található! Mégis itt a tenyésztés menüpontban is szükséges említeni, hiszen a munkaképesség, a használat morfológiai és anatómiai jellemzőkben is testet ölt a tenyésztés során…a tenyésztés erről is szól. Ennek szemléltetésére az anatómiai menüpontból álljon itt néhány példa, mint küllemi sajátosságok vonalszintű tenyésztésére.

Példák utódaimról különböző almokból különböző anyáktól:


Rasztari-Duci Csipke

Kolduskerti Falatka

Rasztari-Duci Csanád

Csikasz Ali

Kolduskerti Fánk

Rasztari-Duci Csikasz

Csikasz Bajusz Zsombi

Csikasz Arasz

Szatyorfalvi Subás Dalma

Csikasz Béke

Csikasz Bundzsi Maja