RENDŐRPULI TÖRTÉNELEM!

Történelmi kitekintés

  A történelmi kitekintés azért fontos, mert ez alapozza meg az egész rendőrpuli gondolkodásmódot. Tehát a rendőrpulival foglalkozó minden téma és írás alapja, hogy tudjuk ismert, régebben is létező dologról beszélünk.

  A Puli tenyésztésében jelentős időszak a két világháború között eltelt idő. Raitsits Emil és munkatársai ekkor új alapokra helyezték a Puli tenyésztését, illetve a hivatalos dokumentáció is elindult, hiszen megfogalmazódott a Puli leírása, elindult a törzskönyvezés. Első fajtaleírás 1920. 1924-ben Raitsits segítségével megalakult a Magyar Kutyafajták Törzskönyve.

  A Puli mindig is, világéletében használati kutya, munkakutya volt. Épp a két világháború közötti időszakra tehető, hogy a fajtát a magyar rendvédelem, azaz az akkori Csendőrség is felkarolta, munkájában használni kezdte. Tette ezt több okból is:

-A kiképzéssel, munkakutyázással foglalkozó szakemberek tudják jól, hogy a pásztor és juhászkutyák intelligenciája, munkakészsége, képezhetősége a legalkalmasabb arra, hogy a kutyakiképzés céljaira felhasználják.

-Akkoriban, a kezdet kezdetén, tehát az első leírt standard idején még négyféle méretben tenyésztették a Pulit. A legnagyobb méretét (50 cm és e felett) rendőrpulinak is nevezték el. A négyféle méret szerinti tenyésztés meglehetősen sokáig fennmaradt a Puli történelmében, híre és szlogenje mai napig a köztudatba ivódott!

„Nagyság szerint négy csoportot különböztetnek meg:

  1. nagy vagy rendőrpuli, marmagassága legalább 50 cm
  2. középnagy puli, marmagassága legalább 40-50 cm
  3. kis puli, marmagassága 30-40 cm
  4. törpe puli, marmagassága 30 cm-en aluli.

 A pulinak ez az osztályozása a leghelytállóbb, legreálisabb mert a szőrzet szerint ajánlott osztályozás nem a kutya küllemére, inább gazdája gondosságára vezethető vissza. Jelenleg vita folyik a nagyság szerinti megkülönböztetés megszűntetéséről.”

/Kubinszky A Kutya 1954/

A testnagyság szerinti elkülönülés azonban nem jelentett vérmérséklet szerinti elkülönítést! Mind a négy méretváltozattól ugyanazt a karaktert és jellemet várták el, követelték meg. Végeredményben a méret szerinti elhatárolódás sem volt olyan erős és határozott, mint más fajtákban (pl.:schnauzer). Gyakorta mosódtak össze a méretbesorolások az adott egyed kifejlett marmagassága függvényében.

„Nagy vagy rendőrpuli.. Testnagyságért maximálisan adható pontszám 8. Kanok minimális marmagassága 50 cm. 50-60 cm-ig 8 pont, 60 cm-nél nagyobb nem bírálható. 50 cm-nél alacsonyabb a középnagy pulik csoportjában bírálandó. A nőstények minimális marmagassága 45 cm. 45-50 cm-ig 8 pont. 50 cm-nél nagyobb nem bírálható. 45 cm-nél alacsonyabb a középnagy pulik csoportjában bírálandó.

Csupán a testnagyság megítélése tér el a különféle nagyságcsoportokban. A többi tulajdonság bírálata megegyező, tekintet nélkül a nagyságra.”

/Kubinszky A Kutya 1954/

Tallózta: Sebestyén Jánosné

„ A puli belső tulajdonságaiban nagy egyöntetűséget mutat. Külső formája azonban az idők folyamán sokat változott.

A puli testnagyságváltozásait munkája magyarázza. A nyáj mellett a 40 cm körüli testnagyság kellett. A gulya és a konda melletti szolgálatra a 40-50 cm közötti egyedek váltak be jobban. Az 50 cm fölötti pulikat a rendőrség a két világháború között őrző-védő szolgálatra is alkalmazta, szép sikerrel.”

/Dr. Ócsag Imre: Magyar Kutyafajták 1987/

Raitsits elképzelése, megszállottsága és elhivatottsága következtében nagy előrelépésnek számított a Puli fajta rendőrmunkában, kiképzésben való használata. Mérföldkő volt ez a fajta népszerűsítésében és példaértékű is!

1932. március

„"Az Országos Magyar Rendőrkutya Egyesület szervezésében a nagy nyilvánosság előtt itt szerepeltek bemutatóval elsőként a többszörös győztes rendőrpulik:

Szegedi Kóbi Bikfic

Kispesti Őrszem Kadét

Újpesti Őrszem Apród"

/Mészáros Mihály - Kutyatár/

1939

Lóvas Éva archívumából tallózta

Langer Tamara, Szürkebarát Pumi Kennel

Később a Puli képességeit a külföld is felfedezte, a francia rendvédelem is használta.

A fajta jellemére, ösztöneinek alakulására hatással volt tehát az is, hogy kutyaiskolában, kiképzésben mennyire használható. A jellem formálása, az ösztönök változása, csiszolódása pedig kihat a tenyésztésre.

1960-ban (azaz mindössze a fajta tenyésztéséne évezredes múltjában 5 évtizede) egységesítésre került a Puli standard. A standardot átdolgozás után az FCI 1966-ban No 55/b számon fogadta el. Ez alapján, innentől egyféle méretben tenyésztik a Pulit.

„A fajtabélyegek magukban foglalják mind a külső, minőségi tulajdonságokat (szín, szőrzet, forma), mind a belső értékmérőket (munkakészség, terelőképesség, igénytelenség, tanulékonyság). A két tulajdonságcsoport között lényeges különbséget kell tenni.

A belső értékmérőkkel szemben a kívánalmak kevésbé változtak. Szinte minden változtatás nélkül ma is azt követeljük a pulitól, hogy jó munkakészségű legyen, nagy legyen a környezethez való alkalmazkodóképessége, igénytelen legyen az elhelyezés és a takarmányozás iránt, s nemcsak a terelésben, de a ház őrzésében is nagy tanulékonyságot mutasson.”

/Dr. Ócsag Imre: Magyar kutyafajták 1987/

A II. Világháború után a rendvédelmi szervek más, külföldi kutyafajtákat kezdtek használni munkájuk során. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Puliból a képesség kiveszett volna, hiszen például az évtizedeken át tartó küllemre történő kultúrtenyésztés sem törölte terelő ösztönét.

„Magyar sajátosságnak számított a nagytestű pulikkal, azaz az úgynevezett „rendőrpulikkal” való sport. Budapesten a rendőrkutya-sport iránt érdeklődőket úgynevezett idomítási tanfolyamokon, mai szóhasználattal élve kutyakiképzésen várták minden vasárnap délelőtt az Erzsébet Sósfürdő előtt elterülő réten, s ha az ide elzarándokolók közül bárki kedvet érzett rá, bekapcsolódhatott a térítésmentes, szakember által irányított vezető-, illetve kutyakiképzésbe.”
Kutya Szövetség XI. évfolyam 10. szám
2008. október
Hogy készül a rendőrkutya?
Szolgálatikutya-kiképzés az 1930-as években
Rendőrpulik kiképzésen

Szórványos módon, eseti jelleggel újra és újra előbukkannak képességei, illetve akadnak olyanok, akik kedvet éreznek ehhez és kiképzésben használni kezdik.

A II. Világháború után is szép számmal akadtak, akik a fajta iránti tisztelettől vezérelve tollat ragadtak és a Puli munkaképességét hangsúlyozták különböző nyilvános fórumok eszközeivel.

Ezek közül tallózzunk néhányat a Kutya című lap 1965-1970. évi számaiból

/tallózta Kovács Tibor/:

RENDŐRPULI I. Rész Kutya Szövetség Lap 2009. március

RENDŐRPULI II. Rész Kutya Szövetség Lap 2009. április

TESTNAGYSÁG

A KUTYA, MINT MUNKAÁLLAT

A MEGSÉRTŐDÖTT PULI