RENDŐRPULI ETOLÓGIA

Felhasznált irodalom:

Dr. Kováts Zsolt rendőr alezredes nyá. BM Főállatorvos
Dr. Simon László rendőr alezredes
ETOLÓGIA
Országos Rendőr-Főkapitányság
Kutyavezető-Képző Iskola
ORFK Oktatási és Kiképző Központ 1995.

  Ebben a menüpontban a Puli személyiségének tartalmát boncolgassuk kicsit a képzés tükrében, hogy még közelebb kerüljünk fajtám megértéséhez és felhasználhassuk jellemző tulajdonságaim tanításomkor. Célom most is rávilágítani arra, hogy Pulikban megvannak azok az értékek, amik nagyon is alkalmassá teszik az efféle munkára. A szakmai általános ismeretanyaggal ismét ne foglalkozzunk itt, hiszen azt bárki elsajátíthatja szakkönyvek olvasása és forgatása során, ami természetesen nélkülözhetetlen annak aki ebben alaposan el akar mélyedni. Pusztán a velem kapcsolatos specifikus jellemzőkre hívom fel a figyelmet, amiket a képzés során figyelembe kell/kellett venni. Igyekeztem közérthető nyelven megfogalmazni.

  Nézzük tehát mire számíthat az, aki megtalálta a megfelelő kiképzőt, anyagilag és erkölcsileg felkészült a Rendőruli tanítására, kellően elszánta magát arra, hogy minden nehézséggel szembe nézve érje el a kitűzött célt, illetve a Puli megérte azt az életkort, hogy kellő komolysággal elkezdhet vele foglalkozni.

  A Puli természete hasonlóan az ember személyiségéhez meghatározza annak érzelmi és gondolkodásbeli, cselekvési tulajdonságait. Ezek az általános tulajdonságok alakítják ki a Puli természetét, lényegét /idegen szóval „vézenét” a német Wesen szóból/, melynek fontosságával később foglalkozom. A Puli általános természetén belül bizonyos egyediségek figyelhetők meg, amik az öröklött és szerzett viselkedések módozatait határozzák meg. Ezeket az értelmi és érzelmi tulajdonságokat kell figyelembe venni a tanítás során. Első lépéskent vegyük sorra az örökletes viselkedési típusokat a tanítás szempontjából. Attól, aki a típus tekintetében nem értené szavaim, annak álljon itt egy szemléltető film, hogy miről is beszélek:

  A négy ismert alaptípusból csakis az első felel meg  típus felel meg Rendőrpuli célokra, mely a tanulás nehézségi foka szerint vérmes /szangvinikus/. Az említett típus tanulása lehet erre a célra kedvező, míg a további három forma képzése során sokkal nehezebben és nagyobb kitartással, türelemmel, folyamatos gyakorlással és ismétléssel érhető el kielégítő eredményt, viszont e három típus Rendőrpulinak sohasem lesz teljesen jó, annyira, mint az első említett karakter. Ennek legalapvetőbb oka a motiválhatóság /késztethetőség/ nagyfokú eltérése a megfelelőtől /lehet túlzott és hiányos is/. Hozzá kell tenni, hogy a kutyákat betanító személy tekintetében is a kolerikus és melankolikus emberek kevésbé alkalmasak. A motiválhatósággal kapcsolatban szintén Csipesz barátomat hívom segítségül…az első Rendőrpulit környezetemben:

  A viselkedés sablonok meghatározhatók szinte fajtánként, melyek fenotípusos jellemzők /a megjelenési forma jellemzői/. A Puli legkarakteresebben csak rá jellemző viselkedéselemekkel rendelkezik. Mivel ősi fajta viselkedése nem kevert jellegű, nemcsak megjelenésében de örökletesség szempontjából is meglehetősen homogén /Kevert jellegen a több ősi fajta felhasználásával és keresztezésével a közelmúltban létrehozott szintetikus fajták viselkedési jellegét értem. A Puli nem ilyen mert ősidők óta PULI/. Viselkedési karakterem 4-5 hónapos kortól már sejthető, de csak egy éves kortól biztosan megállapítható. A régóta folyó tudatos tenyésztés szelekciós szerepének eredményeképpen emberhez való kötődésem és az alkalmazkodásom örökletes mértéke nagy mert régóta itt éltem a magyar ember, gazda mellett/. Csak ha nagyvonalakban feltérképezték a Rendőrpuli kiegyensúlyozottságát, akkor lehet a kiképzéshez fogni, mert az eltérő alaptípusok eltérő módszert igényelnek. Ősi fajtámnál meglehetősen ritka az említett három kedvezőtlenebb típus.

  Vizsgáljuk meg ezek után milyen tulajdonságokra kell esetemben odafigyelni. Minden képzés alapvető sémákon alapul, de ezek az általánosságok minden fajtánál eltérően alakulnak.

Kulcsingerek sorozatával dolgoznak, melyek mozgássorozatokat indítanak el és fokozatosan haladunk néhány egyszerű mozgássorozattól a bonyolult magatartásformák felé. A tanítás célja az, hogy az öröklött mozgásminták célszerű magatartássá rendeződjenek.

  Kezdésként nézzük meg ezeket az öröklött mozgásmintákat. A tanítás szempontjából a minden felnőttre jellemző mintákat emelném ki elsősorban. Elemei közé tartoznak a fül és farok mozgások, a testjelek és pózolások, a hangjelek, a mimika, a testrázás és nyújtózkodás. Minden gazda számára fontos ezek ismerete. Különösen a Rendőrpuli esetében gyakori a félreértések lehetősége, hiszen a hosszú szőr miatt nincs szemkontaktus, hiányoznak a fülmozgásból és szőrborzolásból észrevehető jelzések. Általános szlogen minden Pulival foglalkozó személynek, hogy valamelyest „tanuljon meg puliul”.

   A szabályozó rendszerek között a Puli esetében is a tanulással szerzett tapasztalatok tekintélyes részt foglalnak el. Kulcsingerekkel magatartásmintázatokat tanítanak, melyekre belső „megvitatás” után válaszolok. Törekedni kell arra, hogy e belső döntéshozatal minél gyorsabban megtörténjen és mindig az ember számára kedvező eredménnyel záruljon. Lényeg a „megfelelő kulcs a zárban” elv betartása. Esetemben is jellemző tulajdonság az, hogy a tanult magatartásra késztetés elnyomja az ösztönös cselekvés öröklött kiváltó rendszerét. A kulcsinger tehát képes a gátlásokat feloldani. Ezt használják ki a kiképzés során. Ha a megfelelő kulcsinger belső motivációval párosul /mely nálam általában nagyon erős/, akkor viselkedésválaszok váltódnak ki, majd vezérlés. A vezérlő ingerek a cselekvést irányítják. A cselekvéseket két csoportra oszthatjuk, mindkettő elengedhetetlen a kiképzés során. Ezek a kereső magatartás és a teljesülési cselekvés. A teljesülési cselekvés egyszerűbb forma, ennek végén a motiváció nagymértékben csökken. A kereső magatartás változatos, rugalmas, célirányos és sok esetben a teljesülésit előzi meg. Ezt a Rendőrpuli addig folytatja, míg megfelelő helyzetet nem talál a teljesüléshez. Megállapíthatjuk, hogy a Rendőrpulinál jól fejlett mindkét cselekvés.

  Magatartásomat öröklött, zárt genetikai programmal rendelkező és tanulás során szerzett, nyitott elemek alkotják. Elmondhatom, hogy esetemben hosszú évezredek alatt bevésődött és rögzült tényeket igyekszünk felszínre hozni, ami hatalmas belső értékeket rejthet és rejt. A viselkedés öröklött, a végrehajtás /mikor a hajlam tetté válik/ szerzett tapasztalatok szerint ösztönös mozgáskombinációk és viselkedési mintázatok összessége. Összefoglalva a kiképzés során az ösztönös viselkedést kihasználva viselkedési mintázatokat tanítanak, mely során a genetikai információt juttatják érvényre. Mivel ősi a fajtám, a genetikai információk igen széles tárházával találkozunk. Az ösztönös viselkedés korántsem egyenlő tehát a veleszületett tulajdonságokkal, hiszen abban tanult elemek is részt vesznek az örököltek mellett.

  Tekintsük át ezek után, hogy milyen jellemzőbb ösztönökkel rendelkezem és ezeknek milyen jelentősége van képzésben. A rejtett tartalékok sokrétűségét magyarázza a régi négy változat is miszerint eltérő feladatok végzésére használták a Pulit /Egyike a Rendőrpuli/. Alkalmasságom és lehetőségeim kihasználhatósága ezért is sokoldalú.

  Fejlett zsákmányszerző ösztönnel rendelkezem. A tanításom során ez okozza az egyik nagy dilemmát. Nagyon fontos ennek az ösztönnek a kihasználása és kiváltása, viszont a tanult magatartást el is nyomhatja ha nem tartjuk korlátok között. Fontos korlátozni, mivel túlzott felszínre törése sikereimet kockáztatja. Jó példa erre a terelő tevékenység is, mivel ott a zsákmányszerző ösztönre építenek, de a terelt állatok épségének megóvása érdekében ezt az ösztönt meglehetősen korlátozni kell. Ezt a tanítás során jutalomfalatok elégítik ki, mely hatalmas célként lebeg a teljesítés során. Zsákmányszerző ösztönöm használjuk ki a tanítás rövid szüneteiben beiktatott játék során, hogy figyelmem eltereljék a túlzott és hosszan tartó összpontosításról /az első. Fontos tudni azt is, hogy erre az ösztönre szükségem van, azonban a gazdám által biztosított elegendő /néha túl sok/ élelem ezt elnyomhatja /okszerű táplálás/. Ezen ösztön formáival rendelkezem, melyek a következők:

  Kutató viselkedéssel mert minden érdekel, mérhetetlen kiváncsi vággyal rendelkezem, hogy mindent megvizsgáljak. Ennek haszna az, hogy állandó készenlétet biztosít bennem...

  Utánzó viselkedéssel mely tanulásnál a leglényegesebb, hiszen „anyja melett tanulja meg legjobban a terelést” /sokszor a képzési alkalmakon a többi kutyát élénken figyelem és azoktól is ellesek hasznos dolgokat/. Ez a tulajdonság a gazdámmal lévő szoros kapcsolat miatt a gazdára is vonatkozik.

  Figyelemfelkeltő viselkedéssel, hiszen a nyáj mellett máshogy nem is boldogult volna fajtám/csahos, hangoskodó/. Ez már kölyökkorban kifejlődött és nagyon fontos a gazdám és köztem lévő kapcsolat kiépítésénél. Nem csak saját magamra, hanem valamire, történésre, dologra is felhívom a figyelmet /elcsalás/. Terelő fajtáknál ez különösen erős /friss elléshez vezetés, báránybeszorulás, de akkor is ha talált valami nem oda illőt az udvarban/

  Kirekesztő viselkedéssel ami a juhok illetve a feladat feletti egyértelmű tekintélyemhez szükséges. Ez a territoriális ösztön egyik megnyilvánulása, mely felnőtt korra érlelődött ki igazán.

  Vadászösztönnel /mint párban terelő vagy kiképzési alkalmakon együtt dolgozó Pulik/ szintén.

  Játékösztönöm is fejlett, ha másik Pulival játszom az önmagáért beszél. Különös megfigyelés, hogy általában minden kutyával jól kijövök, de ha megtalálok magamnak egy másik Pulit, akkor vagyok elememben igazán, akkor szabadulok fel teljesen.

  Harci viselkedésem elengedhetetlen! Már kölyökkorban elkezdődött, mikor a zsákmányszerzés fortélyait, rangsorvita megnyerésének eszközeit, terület és társvédelem eszközeit tanultam. Esetemben a legfontosabb volt a béke megtanulása, hogy egy jól irányzott, szabályos uralmi sorrendet meg tudjak tartani.

  Falkaösztönöm okozza a másik fontos problémát, hiszen már kölyökkorban kiépült bennem és az embert is falkatagnak tartom. Megmásíthatatlanul el kell érni és fent kell tartani az ember falkavezérségét, mert e nélkül nincs tanítás, nincs szocializáció, nincs ringdresszúra, nincs kiállítás és munka. Cél az ember vezérsége meghagyva a kreativitásom, amire szükségem van /mert nem vagyok robot/. A falkavezér gazdától a egygazdás létemre elvárom, hogy vezessen, tanítson, etessen és megvédem. A következetlenség oldja alávetettség érzésem, ami konfliktusok melegágya lesz. Esetemben az összeütközés nem pusztán /és elsősorban nem/ fizikai harc, lehet tartós és időnkénti engedetlenség, kirekesztés és a legrosszabb érdektelenség is. A magányos farkasok büntetése a kirekesztés. Már a kezdetektől ki kell építeni az ember felsőbbségét, mert ha felnőtt korban akarják elérni heves harcok korszaka következik. Mint ahogy következett nálam is. Általános szabály, hogy ne becsüljék le soha a rangsorvita törvényszerűségeit és a tanultak tartósságát ne értékeljék túl. Én is szabadságra törekvő vagyok, szeretem a kihívásokat, melyek a vezető szerepem megszerzéséhez vezethetnek.

  Említettem, hogy erőteljes territoriális ösztönnel is rendelkezem. Területőrzésem egyedülálló, a terelési tevékenységhez hasonlóan végzem / futok a mozgó jármű felé, mint az elkóborló birka után, míg az örző-védő fajták többnyire csak állnak és ugatnak/. Megfelelő időközönként őrjáratokat tartok a terület határán, a betolakodót nem támadom le közelről, hanem távolságot tartva akadályozom meg behatolását, miközben fenyegetem és jelzek, figyelmeztetek. Az őrzés és védelem ezen ösztön által irányított viselkedés, mely kiváltja a harci viselkedés mozgásmintáit. Adott területhez, csoporthoz kötődésem jellemző, már számtalan irodalmi mű tárgyát képezte.

  Most tekintsünk be jellemző érzelmeimnek és gondolataimnak világába. Jobban hasonlítok az emberre érzelmi viselkedésemmel, mint értelmi képességeimmel. Inkább az érzelmek birodalmában élek, mint a szellemében.

  A félelem a legerősebb elem, erősebb, mint más. Rendőrpuli esetében túlzott alkalmazása tilos, mivel nagyon hamar félénkséget okozhat. Mégis mint a leszoktatás hatékony eszköze visszatartó hatású, e célból alkalmazzák. Túlzott használata megbénítana, összetörné a lelkem és általánosan mindenféle érzést kiolt, így módjával kell hozzá nyúlni.

  Az intelligencia a múltbéli tapasztalás hatásos alkalmazását jelenti esetemben problémák felmerülése során, ezzel is új problémákat megelőzve. A megértés képessége, melynek mércéje az, hogy egy új probléma megtanulásánál mennyi hibát követek el.

  A hajlandóság a tanulás sikereit befolyásolja. Ebben az esetben a kiképzőnek, gazdának óriási szerep jut. Motivációval előidézhető és örömmel fokozható tulajdonság, melynél hatékony késztetés szükséges. Lényeg az őszinte késztetés, mert a csalást észreveszem. A motiválást mégis optimalizálni kell. Akkor a legerősebb a késztetés, ha minden sikerre reagálnak, de csak minden hetediket-tizediket erősítenek meg. A túl sok dicséret ugyanolyan rossz, mint a túl ritka. Csínján kell vele bánni, hogy értékeljem.

  Az életerő tekintetében általánosságként elmondhatom, hogy meglehetősen aktív típus vagyok, állandóan csinálni akarok valamit. Nagyon értékes tulajdonság, ezért sosem pazarolják. Képzéskor amíg nem dolgozom pórázon kézben tartanak. Ez segít abban, hogy addig is pihenjek, illetve ezzel fokozzák munka utáni vágyam /Például autóban ülök egészen a kiképzés megkezdéséig, ilyenkor a vágy annyira felkorbácsolódik bennem, hogy a pálya láttán alig férek a bőrömben/

  A fogékonyság a válaszadás erőssége és formája meghatározott feltételekre. Ez a tanítás ütemét befolyásolja. Alacsonyabb érzékenység esetén nehéz kiképzésre számíthatnának, mert a független természetű Rendőrpuliban nehéz tartós vágyat ébreszteni, és a dicsérettől sem hatódik meg túlságosan amelyik ilyen. Túlérzékenység esetén pedig megfelelő szoktatás szükséges. Én készségesen elfogadom az új környezetet és a kiigazításokra /dicséretre, feddésre/ megfelelő válaszokat szoktam adni.

 A gondolkodó képesség vizsgálatakor elmondhatom, hogy mindössze 5-6 információt vagyok képes összefüggésbe hozni egymással. Rendőrpuli fajtám esetében a régi háziasítás, régóta folyó tudatos kiválogatás széles viselkedésbeli repertoárt eredményezett, illetve megfigyelhető az emberi gondolatvilág nagyfokú hasonulása /mimikrije/. Magyarul fejlett fogalmi gondolkodással rendelkezem. Megfigyelték, hogy munka közben különleges feladat esetén képes vagyok végiggondolni az optimális megoldást és a leghatékonyabb végrehajtást alkalmazom. Akciókban gondolkodom, amiket képes vagyok összekapcsolni jelekkel. Tanításnál fontos szabály, hogy nem a jelek értelme a lényeg, hanem a hangsúly, hanglejtés, testtartás és a mozdulatok. Egy-egy begyakorlott akciónál megfigyelhető, hogy már várom a kövekező jelet. Sőt variálni kell a vezényszavak sorrendjét, mert hajlamos vagyok emlékezni a kért végrehajtási elemek sorrendjére, így nem a jelre figyelek, hanem arra, hogy mi után mi következik. Ügyelni kell arra is, hogy figyelem és számításba veszem az emberek rangsorviszonyát. Kiképzés esetén a kiképző rangsorban gazdám előtt áll, mert az ő utasításai szerint cselekszik, ezt megérzem /előfordul, hogy sokszor már a kiképző vezényszavára teljesítem és nem várom meg a gazdám „parancsát”/.

  Összefüggésként megismerve és megértve tehát belső tartalmam azt kell eldönteni, hogy miként lehet mindezeket a tulajdonságaim, adottságaim lemérni, megfigyelni és előhozni. A klasszikus vézenvizsgálatok minden egyes fajtánál más és más követelményrendszert állítanak. Talán nem is egy-egy rendszer különbségei lényegesek, hanem pont az azonosságokban rejlik a lényeg. Tekintsük át a teljesség igénye nélkül miket szükséges egy karaktert vizsgáló, illetve a Rendőrpuli természetét felmérni szándékozó követelmény szisztémának tartalmaznia. Ennek egy tekintélyes részét a kiválasztás menüpontjában olvashattátok. Lényeges és elsődleges a Rendőrpuli gazdához való viszonyát felmérni. Mint említettem az ösztönös viselkedés szerzett tulajdonságokból is áll. Tehát a gazdától szerzett tulajdonságok is befolyásolják. Kettőjük viszonya lehet dacos, bensőséges, de félelmet sugárzó és haragos nem. Fontos a Rendőrpuli megnyilvánulása idegen emberrel szemben is. Viselkedése lehet harapós, bizalmatlan, de hízelgő és játékos nem. Más kutyákkal, illetve más állatfajokkal szemben tanúsított magatartást is elbírálni szükséges. Lehet dominanciára törekvő, támadó de érdeklődő, barátkozó nem…sőt menekülő megalázkodó pláne nem. A szerzett viselkedés elemek kíséretében a szocializáció mértéke döntő jelentőségű. A szocializáció felmérésének egyik jól bevált formája, hogy a Rendőrpuli miként viselkedik a hétköznapi élet során előforduló dolgokkal szemben. A megfigyelés és esetleges értékelés során azonban szükséges eldönteni mik legyenek ezek a dolgok. Fontos az emberhez, kutyához, egyes tárgyakhoz való viszonya. A másik lemérési forma az, hogy megvizsgálják miként reagál a Rendőrpuli a számára új ingerekre. Ilyen inger lehet egy esernyő kinyílása, egy kötény lebbenése is. A zajérzékenység egyik leggyakrabban alkalmazott mérési forma. Zajkeltő lehet ostor, lövés, doboz és még sok más zajkeltő tárgy vagy zajforrás. A válasz lehet a Rendőrpuli részéről azonnali ugatás, támadás, közömbösség, de összerezzenés, reszketés nem. Az úgynevezett bátorságpróbák sokfélék lehetnek. Lehet egyszerűen az, hogy a Rendőrpulit egyedül hagyják egy üres szobában, egészen a munkafajtáknál gyakorlatban alkalmazott lövésállóságig bezárólag. Ha használni szeretnénk a Rendőrpuli képességeit, adottságait fontos a motiválhatóság vizsgálata, illetve a reakció guruló, mozgó tárgyakra, rongyra. Belátható, hogy a belső tulajdonságok felmérésére számtalan megoldás, megannyi változat létezik és lehetséges. Ahhoz, hogy a kezdeti lépéseket megtegyék a Rendőrpuli belső tulajdonságainak megőrzése érdekében mindenképpen az adottságokat le kell mérni. Szükséges tehát, ha felmérni szándékozzák mindezt a Rendőrpuli esetében egy átfogó, részletes rendszer kidolgozása. Ez esetben el kell dönteni mi fontos, lényeges és mi nem, illetve a tanult, szerzett magatartás mintázatok közül mi várható el.

  Mindezt összevetve álljon itt egy film arról, hogy magától a Pulitól, mint fajtától mi is az, ami ebben a kiképzési ágban alapvetően elvárható! A filmen látott viselkedés az alap, amiből felépíthető a Rendőrpuli. Ezzel egyébként, mint vézenvizsgálati alapkövetelménnyel minden egyes Pulinak rendelkeznie kéne…

  A minden Pulitól elvárható „alap” viselkedésen túl ismét Morzsa segítségét hívom abban, hogy magának a Rendőrpulinak milyen adottságokra van szüksége. Morzsa a film készítésekor már 8 éves! Életében háromszor volt rajta póráz és soha nem járt kutyaiskolában. A film készítésekor gazdám elvitte…szemléltetni a Rendőrpuli magatartását. Erről szól ez a rövid film!

  A levezetés és ok-okozat összefüggés megismerésével, majd megértésével az a következtetés, hogy a Rendőrpuli csiszolt külső megjelenése mögött nagyon is értékes belső tartalom rejtőzik, melynek felszínre hozásával, finomításával és megfelelő felhasználásával alkalmas a képzésre, sikerek, eredmények elérésére és a követelmények teljesítésére. Ezek után kezdődhet az igazi tanítás és munka …